1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
A tartás fizetésének kötelezettsége vérrokonságból és házassági rokoni viszonyból, (korábbi) házassági kötelékből, vagy szülő-gyermek kapcsolatból ered. A tartás a kedvezményezett (a tartásra jogosult) megélhetési költségeihez a különélés ellenére való hozzájárulás kötelezettsége.
A házastársak között a házasság során fennálló tartási kötelezettség a házasság felbomlását követően is fennmarad. A bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ítéletben vagy későbbi ítéletben tartásdíjat ítélhet meg az egyik korábbi házastárstól a másik házastárs részére, aki nem rendelkezik saját megélhetési költségeinek fedezésére elegendő anyagi eszközzel (és észszerűen nem várható el, hogy képes lesz azt megszerezni), az utóbbi kérésére. Ilyen tartásdíj megállapításakor a bíró figyelembe veszi a tartásra jogosult szükségleteit és a másik korábbi házastárs eszközeit (pénzügyi erőforrásait). Emellett nem pénzügyi tényezők is szerepet játszhatnak, például a házasság időtartama vagy a tartásra jogosult életkora. A tartási kötelezettség időtartama legfeljebb 5 év. Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat 10 évnél rövidebb ideig tartott, a tartási kötelezettség a házasság vagy az élettársi kapcsolat időtartamának felét követően megszűnik.
Ez alól három kivétel van:
- Ha a házastársak közös gyermeke van, a (korábbi) házastárssal szemben fennálló tartási kötelezettség nem ér véget mindaddig, amíg a legfiatalabb gyermek be nem tölti a 12. életévét.
- Ha a házasság legalább 15 évig tartott, és a tartásra jogosult 10 éven belül öregségi nyugdíjban részesül, a tartás a nyugdíj folyósításának megkezdésekor megszűnik.
- Ha a tartásra jogosult 1970. január 1-én vagy azt megelőzően született, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat több mint 15 évig tartott, és a tartásra jogosult még legalább 10 évig nem részesül öregségi nyugdíjban, a tartásdíj fizetésének időtartama 10 év.
A tartásra jogosult kérelmére a bíróság rövidebb határidőt szabhat meg, amennyiben az ügy összes körülményét figyelembe véve e törvényes határidők alkalmazása az észszerűség és a méltányosság elvébe ütközne. Ezt a kérelmet legkésőbb a kötelezettség megszűnésétől számított három hónapon belül kell benyújtani.
A korábbi házastársak a tartást illetően peren kívül is megegyezhetnek. Ennek feltételeit általában egy (a házasság felbontásáról szóló) megállapodásban határozzák meg. A gyakorlatban ezt a megállapodást a bíróság a házasság felbontásakor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésekor megerősíti. Ez a megerősítés nagyobb jogbiztonságot nyújt a kedvezményezett számára, mivel a megállapodásokat bírósági végrehajtó vagy bizonyos esetekben az LBIO (Nemzeti Tartásdíjbehajtó Ügynökség) is végrehajthatja.
A fentiek a korábbi bejegyzett élettársak közötti tartásra is vonatkoznak.
A szülők és a mostohaszülők tartási kötelezettsége
A szülőknek a lehetőségeikhez mérten viselniük kell a kiskorú gyermekek felnevelésével és oktatásával összefüggő kiadásokat. A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt a mostohaszülők is kötelesek eltartani házastársuk vagy élettársuk családjukhoz tartozó kiskorú gyermekeit. A szülők és a mostohaszülők ezenfelül kötelesek fedezni 18 és 21 év közötti (mostoha)gyermekeik megélhetési és tanulmányi költségeit is. Miután utódaik betöltötték a 21. életévüket, a szülők csak akkor kötelesek tartásdíjat fizetni, ha utódaik rászorulnak erre.
A vér szerinti apa/az anya élettársának tartási kötelezettsége
A gyermek vér szerinti apja köteles tartást nyújtani bármely (el nem ismert) gyermekének, amennyiben a gyermeknek csak édesanyja van, és nem áll törvényes családi kapcsolatban más szülővel (vagyis ha nincs más törvényes szülője). Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az anya azon élettársára, aki beleegyezett olyan aktusba, mely a gyermek nemzését eredményezhette.
A közös felügyeletet gyakorló, a szülőktől eltérő személy tartási kötelezettségei
Bármely, a gyermek szülőjével együtt a gyermek felett felügyeletet gyakorló, a szülőktől eltérő személynek tartási kötelezettsége áll fenn a gyermekkel szemben (a polgári törvénykönyv 1:253w. cikke). A tartási kötelezettség a gyermek huszonegyedik születésnapjáig fennáll, amikor a gyermek nagykorúvá válásával a közös felügyelet megszűnik.
Mikor kell megfizetni a megélhetési költségeket?
A (mostoha)szülők kötelezettsége kiskorú és fiatal felnőtt (mostoha)gyermekeikkel szemben (és a szülői kötelezettségekkel egyenértékű tartási kötelezettség) rászorultságtól függetlenül fennáll. Minden más jogviszonyban csak a rászorulók rendelkeznek tartásra való joggal.
Egy személy akkor minősül rászorulónak, ha saját létfenntartásához nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, és ennek megszerzése tőle észszerűen nem várható el. A (mostoha)szülők kötelezettsége kiskorú és fiatal felnőtt (mostoha)gyermekeikkel szemben (21 éves korukig) rászorultságtól függetlenül fennáll. A tartásra való rászorultságot a 21 év alatti gyermekek esetében is megállapítják.
Hogyan kerül meghatározásra a tartásdíj összege?
A tartásra fizetendő összeg meghatározásának törvényi feltétele a jogosult rászorultsága és a kötelezett fizetési képessége.
2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
A 18 év alatti (kiskorú) gyermekek esetében a szülőknek a gondviselési és neveltetési kiadásokat meg kell fizetniük. Ez vonatkozik a megélhetési költségre és a gyermek felnevelése során például az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódóan felmerülő egyéb költségekre. A szülők kötelesek a gondviselési és neveltetési költségeket lehetőségeikhez mérten biztosítani. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a gyermek saját anyagi forrásokkal és/vagy jövedelemmel rendelkezik.
18, 19 és 20 éves gyermekek („fiatal felnőttek”) esetében a szülők a megélhetéssel és az oktatással összefüggő kiadások megfizetéséért felelősek. A megélhetési és oktatási költségek ugyanúgy értelmezendők, mint gyermekkorban a gondviselési és neveltetési költségek. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a gyermek saját anyagi forrásokkal és/vagy jövedelemmel rendelkezik. A gyermek vagyonból származó bármely jövedelme azonban meghatározza a tartásdíj iránti igény mértékét.
21. életévüket betöltött utódok esetében a szülők csak akkor kötelezettek tartásra, ha a gyermekek erre rászorulnak, és nem képesek gondoskodni magukról – például testi vagy értelmi fogyatékosság miatt.
3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
A tartásra kötelezett által fizetendő összeget vagy maguk a felek állapítják meg és rögzítik megállapodásban, vagy bíróság ítéli meg.
Házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróságot gyakran kérik fel a korábbi házastárs vagy a gyermek tartásáról való döntésre is.
4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
A keresetet a tartásra jogosult ügyvédjének kell benyújtania. A kérelem ügyvéd közreműködése nélkül történő benyújtása nem megengedett. A kiskorú gyermekeket a bíróság előtt törvényes képviselőjük (általában egy szülő) képviseli.
5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
Nemzeti joghatóság
A holland bíróságok nemzeti joghatóságának vonatkozásában tartási ügyekben első fokon az alábbi holland bíróság illetékes: vagy a(z egyik) felperes lakóhelye, vagy a keresetben megjelölt egyik érdekelt fél lakóhelye szerinti bíróság, vagy az egyik fél lakóhelyének hiányában a valamelyik fél tényleges lakóhelye szerinti bíróság. A fellebbezés a szóban forgó bíróság joghatósága alá tartozó területen illetékes fellebbviteli bírósághoz nyújtható be.
Nemzetközi joghatóság az Európai Unión belül
Az Európai Unión belüli tartási kötelezettségeket illetően 2011. június 18. óta hatályos a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet. Ez a rendelet megállapítja a bíróság joghatóságára vonatkozó rendelkezéseket.
A tartásról szóló rendelet központi eleme a 3. cikkben található, amely a következő bíróságok joghatóságának négy lehetséges alapját tartalmazza:
- az a bíróság, amelynek illetékességi területén a tartásra kötelezett szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
- az a bíróság, amelynek illetékességi területén a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
- kiegészítő joghatóságként: az a bíróság, amely a személyi állapottal (pl. származás, házasság megszűnése) kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, vagy
- kiegészítő joghatóságként: az a bíróság, amely a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik.
A felek közös megegyezéssel, bizonyos releváns tényezők alapján ki is választhatják a joghatóságot. A tartásról szóló rendelet alkalmazásának nem feltétele, hogy az alperes szokásos tartózkodási helye valamelyik tagállam területén legyen. A felek állampolgársága szintén nem releváns.
Mivel a rendelet joghatósági szabályai már nem korlátozódnak azokra az esetekre, amikor az alperes az Unióban rendelkezik lakóhellyel, ezeket a szabályokat minden esetben alkalmazni kell Hollandiában.
Nemzetközi joghatóság az Európai Unión kívül
A holland bíróságok az Európai Unión kívüli nemzetközi joghatóságára a következőket kell alkalmazni. Ha az alperes az Európai Unión kívül él, a holland bíróság a polgári perrendtartás alapján rendelkezik joghatósággal. A házasság felbontására irányuló eljárásokkal foglalkozó holland bíróság ebben az esetben jogosult a házasság felbontására irányuló eljárással kapcsolatos átmeneti rendelkezések vagy például a tartásdíjjal vagy a családi otthon közös használatával kapcsolatos kiegészítő rendelkezések meghozatalára. A holland bíróság abban az esetben is illetékes a tartás iránti önálló kérelem elbírálását illetően, ha:
- a kérelmező vagy a kérelemben megnevezett egy vagy több érdekelt fél Hollandiában él,
- az ügy más tekintetben kellőképpen kapcsolódik Hollandia jogterületéhez,
- a felek a holland bíróságokat választották, vagy
- az érdekelt fél megjelenik a bíróság előtt, és nem emel a hatáskör hiányára alapozott kifogást.
6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
A tartásdíj megállapítására, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmet ügyvédnek kell benyújtania. Az ügyvéd a tárgyalás során képviseli a felperest. Az ügyvédek neve és címe megtalálható a Holland Ügyvédi Kamara Ügyvédkereső portálján.
A családjogi ügyvédek és házasság felbontására irányuló eljárásban közvetítők kamarájának tagjai többek között a házasság felbontására irányuló eljárásokra és a tartásdíjra szakosodtak. Emellett szakértelemmel rendelkeznek a közvetítés és az ezzel járó ügyek terén is.
7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
A bírósági eljárással kapcsolatban felmerülő eljárási költségek tekintetében hozzájárulást kell fizetni. Ez a hozzájárulás a bírósági illeték. Emellett ügyvédi és végrehajtói díjak is felmerülnek.
Ha a felperes nem tudja (teljes mértékben) megfizetni az ügyvédi költséget, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kaphat. Ez a „költségmentesség esete”. Ekkor a kormány részben megfizeti a költségeket, a felperes pedig „személyes hozzájárulást” fizet. A „személyes hozzájárulás” mértéke a felperes jövedelmétől és pénzügyi lehetőségeitől függ. A költségmentességet a Költségmentességi Bizottság biztosítja. Az ügyvédnek a Költségmentességi Bizottságnál kell költségmentességet kérelmeznie.
A költségmentesség megítélése esetén a bírósági illetéket is csökkentik a tartási ügyekben.
A költségmentességre való jogosultság határon átnyúló jogvitákban is fennáll, vagyis akkor, ha a felperes Hollandián kívül lakik. Ezt a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítéséről szóló uniós irányelv szabályozza. A költségmentesség a költségmentességről szóló törvény (Wet op de rechtsbijstand) 23A–23K. cikkére hivatkozva kérelmezhető a hágai Költségmentességi Bizottságnál az említett irányelvhez csatolt formanyomtatványon, mely minden tagállamban azonos.
8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
A gyermek- és házastársi tartásdíj megállapítása, módosítása vagy elengedése iránti kérelem a bírósághoz nyújtható be. A kérelmet ügyvédnek kell benyújtania.
A határozat meghozatalakor a bíróság figyelembe veszi a felek szükségleteit és képességeit (pénzügyi erőforrásait). A bírói kar ajánlásokat dolgozott ki e fogalmak egységes gyakorlati alkalmazása érdekében (az igazságügyi weboldalon közzétett tartásdíjra vonatkozó feltételekről szóló jelentésben). Ezeknek az ajánlásoknak nincs jogi kötőerejük, és a bíróságok és a felek egyedi esetekben eltérhetnek tőlük.
A bíróság döntésének meghozatalakor az alábbi bevételek és kiadások játszhatnak fontos szerepet (a teljesség igénye nélkül):
- munkából származó jövedelem (önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem vagy nyereség),
- tanulmányi ösztöndíjak,
- nyugdíjból vagy juttatásokból származó jövedelem,
- bérleti díjak,
- a jövedelem növelésére vonatkozó lehetőségek (keresőképesség),
- jelzáloghitelek törlesztőrészlete és kamata,
- egyéb, strukturális havi kiadások,
- biztosítási díjak,
- mások felé fennálló pénzügyi kötelezettségek,
- az esetleges tartozások összege és törlesztőrészlete.
A tartásdíj összegének módosítása
A megállapodás vagy a bírósági határozat egy későbbi határozattal módosítható, ha a körülményekben bekövetkezett változás miatt az már nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A felek kölcsönösen meg is állapodhatnak a tartásdíj új összegéről.
Hivatalos indexálás
Az igazságügyi miniszter minden évben meghatározza a bíróság által megítélt vagy a megállapodásban rögzített tartásdíjak emelésének százalékos mértékét. Az emelés mértékének kiszámításakor a miniszter figyelembe veszi a magán- és állami szektorban a bérek alakulását, valamint az egyéb ágazatokban megfigyelhető tendenciákat. Ezt a százalékos arányt közzéteszik a Kormányzati Közlönyben.
A tartásdíj automatikus kiigazítása alól számos kivétel van. A felek és a bíróság figyelmen kívül hagyhatják a jogszabályi indexálást, vagy más indexálási módszert határozhatnak meg.
9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
A korábbi házastársak tartását közvetlenül a korábbi házastársnak kell megfizetni. A kiskorú gyermekek tekintetében megállapított tartásdíjat közvetlenül a gyermeket gondozó szülőnek fizetik meg. A fiatal felnőtt utódok közvetlenül kapják meg a tartásdíjat.
10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
Ha a tartási kötelezettséget bírósági ítélet állapítja meg, és a tartásra kötelezett elmulasztja a gyermek- és/vagy házastársi tartásdíj megfizetését, a teljesítést a Nemzeti Tartásdíjbehajtó Ügynökség (LBIO) kényszerítheti ki a tartásra kötelezett béréből vagy pénzbeli ellátásaiból való levonás útján. A teljesítés bírósági végrehajtó útján is kikényszeríthető (más típusú vagyonelkobzás is lehetséges). Bírósági ítélet hiányában az ügyet bíróság elé kell terjeszteni. Ehhez ügyvéd segítségét kell igénybe venni.
11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
Pénzbeli ellátások vagy munkabérek lefoglalása esetén figyelembe kell venni a lefoglalás alól mentes összeghatárt.
Ötéves elévülési idő vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a kifizetést még nem rögzítették bírósági határozatban vagy megállapodásban.
A már megállapított tartásdíjak esetében a kölcsönösen elfogadott tartásra vonatkozó lejárt, de be nem tartott határidőkre ötéves elévülési idő vonatkozik. A bírósági határozattal megállapított tartás esetében a tartás végrehajtásának elévülési ideje húsz év.
12 12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
A gyermek- és/vagy házastársi tartásdíj megfizetésével való késedelem esetén a teljesítés kikényszerítésére a Nemzeti Tartásdíjbehajtó Ügynökség (LBIO) vagy egy bírósági végrehajtó jelölhető ki.
Az LBIO-t erre fel kell hatalmaznia a tartásra jogosultnak. A LBIO szükség esetén kényszerbehajtás útján járhat el a beszedés ügyében. Lefoglalhatja például a tartásra kötelezett bérének, pénzbeli ellátásainak vagy ingó, illetve ingatlan javainak egy részét.
Az LBIO-t erre fel kell hatalmaznia a tartásra jogosultnak. A tartásdíjról bírósági határozatnak kell rendelkeznie. A hátralék az LBIO-hoz fordulás időpontjában nem lehet hat hónapnál régebbi (az LBIO akkor hajthatja be a hat hónapnál régebbi hátralékot, ha a bírósági határozatot e hat hónapon belül hozták meg, és abban visszamenőleges hatályú megfizetést írtak elő).
A LBIO szükség esetén kényszerbehajtás útján járhat el a beszedés ügyében. Lefoglalhatja például a tartásra kötelezett bérének, pénzbeli ellátásainak vagy – bírósági végrehajtó segítségével – ingó, illetve ingatlan javainak egy részét.
A tartásra jogosult ingyenesen folyamodhat az LBIO-hoz. Behajtási kérelem kézhezvétele esetén az LBIO először közvetítés és/vagy tájékoztatás útján kísérletet tesz a költségekkel járó beszedés elkerülésére. Ez az esetek csaknem háromnegyedében sikerrel végződik. Mindazonáltal ha az LBIO-ra hárul a behajtás feladata, a tartásra kötelezett köteles behajtási díjat fizetni. Az LBIO a behajtásért külön díjat számol fel. Ez a díj a havonta esedékes összeg és a hátralékos tartásdíj 15 %-a. A végrehajtás teljes költségét szintén beszedik a tartásra kötelezettől.
13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
Az LBIO vagy a bírósági végrehajtó nem előlegezhet meg tartásdíjat.
14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
15 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
Az LBIO-nak a tartás nemzetközi beszedése területén is vannak feladatai. Ezek a feladatok rendeletekből és olyan egyezményekből származnak, amelyeknek Hollandia részes fele.
Hollandia részes fele a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló ENSZ-egyezménynek (New York, 1956. június 20.) (New York-i Egyezmény). Ez a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, amelynek célja a tartásdíj nemzetközi ügyekben való behajtásának elősegítése. A New York-i egyezményhez csatlakozott országok egy vagy több intézményt bíznak meg az egyezmény végrehajtásával. Hollandiában ez az intézmény az LBIO.
A gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i hágai egyezmény 2014. augusztus 1. óta van érvényben az Európai Unió tagállamai (Dánia esetében csak részlegesen) és a többi szerződő állam között. A Hágai Egyezmény a szerződő felek között a New York-i egyezmény helyébe lép, amennyiben a két egyezmény alkalmazási köre egybeesik. Az uniós tagállamok közötti viszonyban a tartásról szóló rendelet (4/2009/EK rendelet) élvez elsőbbséget.
Az LBIO és a külföldi intézmények által központi hatóságként végzett tevékenységek főszabály szerint díjmentesek. A központi hatóság maga viseli a rendelet és az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos saját költségeit. A központi hatóság nem számíthat fel a kérelmezőnek a különleges intézkedések iránti megkeresésből eredő külön költségeken felüli díjat.
15.1 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?
Ha Ön Hollandiában él, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az LBIO-val:
Nemzeti Tartásdíjbehajtó Ügynökség (LBIO).
Postbus 8901
3009 AX Rotterdam
Az LBIO szolgáltatásai formanyomtatvány benyújtásával vehetők igénybe. Ez a formanyomtatvány a „Nemzetközi tartásdíj” weboldalról tölthető le.
16 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
16.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?
Az LBIO szintén beszedi a tartást a külföldön lakóhellyel rendelkező tartásra jogosult kérésére a Hollandiában lakó tartásra kötelezettől. Egy Hollandiában élő tartásra kötelezettől tartást követelő, egy másik tagállamban található tartásra jogosult az egyezményben meghatározott rendszerre hivatkozhat. A kérelmet saját országának feladó intézményéhez kell benyújtania, amely felveszi a kapcsolatot Hollandia fogadó intézményével (az LBIO-val). A fogadó intézmény ezután megteszi a szükséges intézkedéseket a tartás beszedésére.
16.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?
Az elérhetőségeket lásd a 14.2. kérdésre adott válaszban.
17 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
Igen.
18 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
Nem releváns.
19 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
A holland jogban a tartásról szóló rendelet (és a tartásról szóló egyezmény) szerinti tényleges hozzáférésre és ingyenes jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések kidolgozása szempontjából a következő tényezők fontosak.
Az LBIO már a rendelet és az egyezmény hatálybalépése előtt is fogadó és továbbító hatóságként járt el a New York-i egyezmény szerinti eljárásokban, és fogadó hatóságként eljárásokat folytat le a külföldi kérelmezők javára. A New York-i egyezmény 6. cikke értelmében az LBIO fogadó intézményként minden megfelelő intézkedést megtesz a tartásra jogosult nevében történő behajtás biztosítása érdekében. Az LBIO a nemzetközi tartási eljárásokban saját nevében részt vevő félnek minősül. Az LBIO a kereseti eljárásokban nem számít fel bírósági illetéket. Az LBIO nem számítja fel a külföldi kérelmezőnek az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket. Az egyezmény 14. cikkének (3) bekezdése és a rendelet 44. cikkének (3) bekezdése a New York-i egyezmény alapján fennálló gyakorlattal összhangban alkalmazható. A kérelmező ugyanis jogi segítségnyújtás nélkül (a jogsegélyt nyújtó szolgáltató által biztosított jogi képviselet értelmében véve) is eljárást indíthat, mivel a központi hatóság, az LBIO maga ingyenesen biztosítja a szükséges szolgáltatásokat.
20 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
A Nemzeti Tartásdíjbehajtó Ügynökségről szóló törvény (Wet LBIO) értelmében az LBIO-nak kellőképpen lehetőségében áll ellátni a tartásról szóló rendelet 51. cikkében meghatározott feladatokat.
A törvény egyebek mellett számos intézmény és szolgálat arra vonatkozó kötelezettségét szabályozza, hogy a központi hatósági szerepkör ellátása céljából az LBIO-nak ingyenesen információt szolgáltasson.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.